Lencselevest nagyon szeretjük, gyakran főzök. Hétvégén kóser vendégünk volt, ezért kolbász nélkül készült, de a kakukkfű és borsikafű sosem maradhat el. A kóserságnak vannak fokozatai, van aki szigorúan betartja, és soha sehol nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy tréflit egyen. Pl. Hanuka bálon a Gundelben, vagy akár saját édesanyjánál, a máshonnan rendelt kósert egyszer használatos műanyag evőeszközzel kanalazzák. Mások otthon betartják, de idegenben megengedőbbek; vega lecsúszhat, de a nem kóser hústól tartózkodnak. Van, aki otthonába beenged futár hozta pizzát, de csak a papírdobozból, kézzel nyúlnak hozzá. Szerencsére az eltréflizett evőeszközre is van megoldás - mint minden eshetőségre a zsidó vallásban :) - bizonyos időre földbe kell dugni.
1/4 kg lencse
1 sárgarépa
1 fehérrépa
2 csapott ek liszt
2 nagy gerezd fokhagyma
1 csokor petrezselyem
citromlé
olaj
kakukkfű
borsikafű
majoránna
pirospaprika
só
bors
Előző este hideg vízbe beáztatom a lencsét. Másnap leöntöm a vizet és leöblítem. Olajat forrósítok egy lábasban, lisztet szórok rá, kevergetem, míg egy kis színt kap, majd mehet rá a lencse, és felöntöm vízzel. A répát félbe és karikákra vágom, fokhagymát áttöröm, és a fűszerekkel együtt a leveshez adom. Az előzőleg beáztatott lencse hamar megpuhul, forrástól számítva elég neki fél óra. Botmixerrel lazán átturmixolom, hogy kissé besűrűsödjön, de ne legyen belőle krémleves. Leveszem a tűzről, citromlevet belefacsarom, és hozzáadom az apróra vágott petrezselymet. Joghurttal és frissen őrölt chilipehellyel tálalom.
4 hozzászólás:
Nagyon szeretjük a lencsét, és ez a leves egészen különlegesnek tűnik számomra! Nem a számunkra megszokott íz, ezért is vagyok kíváncsi rá...
Látom, pendül a kert!
Igen, elültettem a kanalakat ès villákat ;)
Nagyon szép ősi szokásoknak tartom, hogy az evőeszközöket úgy kóserolják ki, hogy bizonyos időre földbe ássák. Az edényeket pedig megmerítik a mikvében. Nehéz lehet kóser háztartást vezetni, különösen vidéken, ahol nincs mikve.
Megjegyzés küldése